-1. nap
Gépátvétel
0. nap
Rajtceremónia
Kompolás
1. nap
Beértünk az első gyorsról. Mintha a veszprémi lőtéren mentünk volna csak nagyobbak voltak a kövek. Bitang jó az autó, annyira, hogy el is tévedtünk kétszer a tempó miatt, úgyhogy még marad a magázódás. Elsődleges célunk a célba beérni, úgyhogy kímélő üzemmódban, de támadunk.
Egy 55 és egy 504 kilométeres összekötő szakasz közé beillesztett 90 kilométeres szelektív szakasszal kezdett a 2019-es Africa Eco Race mezőnye Újév napján, Marokkóban. Az autós kategóriában szereplő egyetlen magyar egység, Varga Imre és Toma József 1 óra 11 perc 13 másodperces idővel teljesítette a nyitó penzumot, amely – ezekben a percekben – az autós-kamionos összevont értékelésben a 19., míg a T1-es kategóriában a 12. helyen szerepel az eredménylistán. A BMW X6 RR-rel versenyző egység a mezőny többi tagjával együtt már az első tábor felé tart, amelyet nevezetes helyszínen, a „Múmia” című film forgatási helyszínéül szolgáló sziklatömbnél alakítottak ki a szervezők.
2. nap
Megküzdött a Varga Racing Team párosa a második szelektív szakasszal, de túl vannak rajta. A tábort az éjszaka közepén érték el, akkor érkezett tőlük az alábbi jelentés:
“Az első dűnesor ötödik dűnéjénél többen el voltak akadva. Mivel ott szerettünk volna átmenni mi is, így lendületet vesztettünk es vissza kellett tolatnunk. Amíg vártunk, megérkezett Kenjiro Shinozuka, aki nekünk jött, így jó két órát elidőztünk, mire először kiszabaditottuk őt es tudtuk folytatni a versenyt. Ezutan sikerült elég jó tempót autóznunk, de a pálya utolsó harmadában lévő dűnesor komoly fejtörést okozott. Sikerült többször elakadnom és kiástuk egy bevásárlóközpont alapjat, annyi homokot lapatoltunk… Ezek az elakadások annyira megbosszulták magukat, hogy ránk esteledett, és persze úgy kell egy ilyen versenyre eljönni, hogy a pótfényszóró nem volt felszerelés az autóra… Nem tehettünk mást, megvártuk a segítő járművet és az utolsó 140 kilométeren végigkísértük, de így se sokat láttunk. Borzalmasan nehéz nap volt, de a lényeg, hogy beértünk a táborba és reggel folytatjuk útunkat az első Africa Race-ünkön!”
Hajrá, hajrá, hajrá!!!!
3. nap
A 3. versenynap egyik leglátványosabb produkcióját nyújtotta a Varga Racing Team: Varga Imre és Toma “Csimpi” József számos előzést bemutatva, 23 pozíciót javítva az autós-kamionos összevont értékelésben (a dolgok jelenlegi állása szerint) a 14. helyen fejezte be a Foum Zguid és Assa között bonyolított szelekív szakaszt, ami a T1-es kategóriában a nap 9. legjobb eredményét jelenti. A mezőny magyarjai az autós-kamionos összevont értékelés összesítésében 13 helyet javítva jelenleg a 22. helyen szerepelnek.
S hogyan látták a mai napot?
“Bár reggel még 10 óra 23 percre volt kiírva a rajtidőnk, a szervező valamilyen rejtélyes oknál fogva utolsóként rajtoltattak el bennünket. Nem voltunk túl boldogok, hiszen sejtettük?, hogy óriási porban kell majd mennünk. A hetedik kilométernél már utolértük az előttünk rajtolót, de mire megelőztük, legalább 10 kilométert mentünk a porában. Aztán szép lassan utolértünk kb 15-20 járművet, amiket nagy nehezen sikerült leküzdeni. A hab a tortán, hogy volt olyan versenyző, aki mellett 15 kilométer után tudtunk elmenni es persze rögtön utána el is tévedtünk:) Így minden kezdődhetett előlről… Fogalmunk sincs, hogy milyen időt mentünk, mert nekünk a cél lebeg a szemünk előtt, de azt gondolom, hogy nem lehet rá panasz, hiszen első bálozók vagyunk. Az autó rendben van, a fiúk megcsinálják a kötelező dolgokat és végre lehet kicsit pihenni a holnapi rajt előtt.”
4. nap
Remek hírek Marokkóból: a Varga Racing Team párosa az autósok között a 8. legjobb idővel teljesítette a mai szakaszt Assa (Oued Draa) és Fort Chacal között! Rövidesen érkezik a srácok beszámolója is!
Fokozta előző napi lendületét a Varga Racing Team párosa a 2019-es Africa Eco Race negyedik versenynapján: Varga Imre és Toma „Csimpi” József a BMW X6 RR-rel 5 óra 41 perc és 6 másodperc alatt teljesítette Assa (Oued Draas) és Fort Chacal között a futam negyedik, közel 493 kilométer hosszú szelektív szakaszát. A magyar páros ezzel a 8. legjobb volt az autósok között és jócskán javítottak összetettbeli pozíciójukon is: noha a második napi sivatagi homoklapátolós túlóra miatt kaptak 2 óra 15 perc időbüntetést, még ezzel együtt is a 9. helyen állnak az autósok abszolút értékelésében, az autós-kamionos összevont tabellán pedig a 20. helyet mondhatják magukénak.
Varga Imre beszámolója a 4. versenynapról:
„A mai napnak úgy indultunk neki, hogy türelmesek leszünk, de arra azért figyelünk, hogy lehetőleg ne előzzenek meg bennünket és biztonságosan beérjünk a célba. Ez sikerült, még úgy is, hogy egyszer meg kellett állni a szakaszon, mert eltört a jobb oldali géptetőzár. Később a váltókar teteje döntött úgy, hogy magunkra hagy bennünket, de eltökélt szándékunk volt, hogy semmi nem akadályozhat meg minket, hogy eljussunk a célba. Igazán változatos volt a mai terep, a nagyon gyors szakaszokat lassú, köves területek váltották, a gyors végét pedig kis dűnék tarkították. Örülünk, hogy itt vagyunk és várjuk a holnapi kihívást, amit szeretnénk ismét teljesíteni, nyugodt biztonságos tempóban. Köszönjük mindenkinek a szurkolást, nagyon jó érzés, hogy ilyen sokan figyelemmel kíséritek a versenyt. Nyugodtan mondhatom, hogy minden egyes üzenet, ami eljut hozzánk, nagyon sokat jelent számunkra!”
5. nap
Újoncokra egyáltalán nem jellemző teljesítménnyel zárta a Varga Racing Team párosa a 2019-es Africa Eco Race első félidejét: az utolsó marokkói szakaszt tempósra szabták a szervezők, Varga Imre és Toma „József” pedig nemcsak élvezték a pihenőnap előtti utolsó kihívást, hanem vállveregetést érdemlő eredménnyel zárták azt. A magyar egység 4 óra 1 perc 56 másodperc alatt teljesítette a távot Fort Chacal és Dakhla között, amely a napi autós-kamionos eredménylistán az előkelő 9. helyre volt jó – autós tekintetben ez volt a szombati nap 8. legjobb ideje. Az összesítésben közelebb kerültek az előttük állókhoz, de továbbra is a 9. helyen állnak az autósok abszolút értékelésében, az autós-kamionos összevont tabellán pedig a 20. pozíciót birtokolják.
Varga Imre beszámolója az 5. versenynapról:
„Pokolian gyors 419 kilométeren vagyunk túl. A mai szakasz 95 százaléka padlógázos volt, kis kanyarokkal tarkítva. Egy eltévedést követően utolértünk egy autót és 120-150 kilométeren keresztül oda-vissza előzgettük egymást, mindezt 170-180-as tempónál. Sajnos a hajsza közben egyszer csak úgy döntött a váltó, hogy a 6. fokozatot nem veszi be. Ezt követően lassan lemaradtunk, de megpróbáltunk úgy spórolni az autóval, hogy mindenképpen beérjünk a célba. Hál’ istennek ez sikerült is. Most a pihenőnap következik egy gyönyörű helyen, a nyugat-szaharai Dakhlában, ám sajnos számunkra nem a pihenésről fog szólni, hiszen az autót teljesen át fogjuk vizsgálni és lecseréljük a váltót is, hogy aztán újult erővel vághassunk neki a mauritániai, hírhedten vendégmarasztaló dűnéknek. Arra törekszünk, hogy túljussunk ezeken is, mert mindenképpen szeretnénk beérni a verseny céljába, a legendás szenegáli Rózsaszín tóhoz. Köszönjük mindenkinek a bíztatást, nagyon jól esik, hogy ilyen sokan szurkoltok nekünk!”
Az Africa Eco Race mezőnye idén is az Atlanti-óceán partján található kite-surf paradicsomban, Dakhlában tölti pihenőnapját, ahová a mai délutánon futottak be a szervizcsapatok. Az asszisztencia-stábok közül – akárcsak pénteken – a Varga Racing Team különítménye, a Czeglédi Péter, Fekete Gábor és Májer Krisztián alkotta hármas ért először a helyszínre. Azt már most tudjuk, hogy a srácok számára nem a lazításról szól majd a pihenőnap, hiszen Varga Imre már a gyorsasági szakasz céljában jelezte: teljes átvizsgálás és váltócsere lesz a program vasárnapra.
6. Nap
Pihenőnapnap nevezik, de sokak számára ez jelenti a legnagyobb hajtást, hiszen ilyenkor van elég idő, egy teljes nap a versenygépek átvizsgálására, a problémák megoldására, javításra. Így volt ezzel a magyar színeket a 2019-es Africa Eco Race-en egyedüliként képviselő Varga Racing Team gárdája is vasárnap a nyugat-szaharai Dakhlában, ahol egyebek mellett váltót is cseréltek a BMW-n. Jutott idő némi mókára, ám a Varga Imre és Toma „Csimpi” József alkotta versenyzőpáros beszámolója szerint a pihenőnap lecsengése nem volt egészen pozitív…
Íme, a srácok beszámolója:
„A mai nap margójára. A pihenőnapra beiktatott váltócserével és az autó átvizsgálásával végeztek a srácok, majd utána néhányan az itteni magyaros hagyományt követve megmártóztak az Atlanti-óceán egyébként borzalmasan hideg vizében. Már várjuk a következő napok leküzdendő akadályait, de az eddig elért teljesítményünket és jókedvünket egy pár percre azért elvették… Történt ugyanis, hogy az egyik motoros versenyző sérelmezte, hogy állítólag nem használtuk a Sentinel figyelmeztető rendszert, amikor megelőztük és ezzel veszélyes helyzetet teremtettünk szamara. Ezt Ő állította, mi pedig azt, hogy a belső kamera felvétele elég egyértelmű, az ugyanis bizonyítja, hogy háromszor is jeleztük az előzési szándékot, de neki persze esze ágában sem volt félrehúzódni. Úgy előztük meg végül, hogy mi mentünk le az útról, majd ezután kb 200 méter múlva jelzett vissza, hogy észrevette: jövünk. Köszönjük szépen a kedvességét így utólag is… Az eredménye az lett, hogy kaptunk egy 300 eurós pénzbüntetést és 1 óra időbüntetést, ami a jelenlegi helyezésünket nem befolyásolja, de így sajnos távolabb került az, aki előttünk áll és az üldözőnkkel szemben 32 percre apadt az előnyünk. Nem volt könnyű, de már feldolgoztuk a traumát:)) Túlléptünk rajta es kizárólag az előttünk lévő feladatra koncentrálunk. Holnap a marokkói-mauritániai határ átlépése után egy 180 kilométeres gyorsasági szakasz vár ránk, amit szeretnénk biztonságosan teljesíteni. Noha mi újoncok vagyunk itt, de tökéletes nyilvánvaló számunkra, hogy Mauritánia lesz a verseny sava-borsa. Ha valamikor, most aztán tényleg nagy szükségünk lesz arra, hogy szorítsatok értünk!”
7. Nap
Noha a marokkói-mauritániai határ átlépése időben megtörtént, az Africa Eco Race versenyirányítása törölte a viadal mai napra tervezett 6. szelektív szakaszát. A hivatalos tájékoztatás szerint a döntést „az időjárással kapcsolatos okok és a versenyzők biztonsága” érdekében voltak kénytelenek meghozni: a pihenőnap helyszínére, a nyugat-szaharai Dakhlára ma reggelre olyan sűrű köd ereszkedett, hogy az orvosi és versenyigazgatói helikopterek csak túlságosan későn tudtak felszállni, így nem lett volna garantálva a mezőny biztonsága. Varga Imre és Toma „Csimpi” József a karaván többi, még versenyben lévő egységével, valamint a szervizcsapatokkal együtt összekötőn halad az első mauritániai tábor, Chami felé, ahol a külügyminisztérium kihelyezett tábori irodájában esnek majd át az útlevél- és vízumügyintézésen, továbbá az országba való belépéssel kapcsolatos egyéb formalitásokon.
Versenyezni készültek, immáron Mauritániában, ám az Africa Eco Race idei első ottani szakaszából nem lett semmi. Dakhlára, az előző állomáshelyre túlságosan sűrű köd ereszkedett a hajnali órákban, a helikopterek így nem szállhattak fel időben, a versenyirányítás pedig döntött: törlik a napi szelektívet, amelyet egyfajta mauritániai bemelegítésnek szántak. A táborig etapon gurult le a mezőny, soraiban a Varga Imre, Toma „Csimpi” József párossal, így a versenyzők kedden némi pluszpihenő után vághatnak majd neki a viadal sava-borsát jelentő kétnapos maraton első felvonásának.
Varga Imre beszámolója:
„A ma reggeli határátlépést követően sajnos elmaradt az első mauritániai gyorsasági szakasz, így az egész mezőny etapon kényszerült bejönni a bivakba. Az előzetes hírek alapján a holnapi nap lesz az egyik olyan mauritániai szakasz, amelyet joggal neveznek vendégmarasztalónak. Reméljük, hogy minket csak addig marasztal majd, amíg gyorsan áthaladunk rajta, hogy aztán újult erővel vágjunk bele a másnapi feladatba, amelyet – mivel maratonról van szó – szerviz nélkül kell majd teljesíteni. A mai napon egyébként a tegnapi váltócserét követően a méterszámlálónkkal akadt egy kis gond, de a fiúk már megoldották a problémát, úgyhogy most örülünk egy picit a váratlanul jött plusz pihenőnek és közben természetesen vágyakozva várjuk a reggeli rajtot.”
8. Nap
Semmi kétség, az eddigi legjobb napján van túl a Varga Racing Team a 2019-es Africa Eco Race-en: noha a dűnékkel való első találkozás Marokkóban felemás érzésekkel zárult, Mauritánia rettegett homoktengere a futam mai napján simán átengedte a Varga Imre, Toma „Csimpi” József párost. Mivel két élharcos pilóta, Laure és Kuprijanov, az MD Rallyesport két egysége a cél előtt 50 méterrel összeütközött és gyaníthatóan kiestek, a magyar páros a napi szakaszt az autós-kamionos összevont értékelésében a roppant előkelő 4. helyen zárta, az összesítésben pedig – a hivatalos eredményközlő rendszer szerint – előléptek a 14. helyre, ami az autósok T1-es kategóriájában a 7. pozíciójának felel meg. Fortunával sem voltak rosszba a magyarok ezen a napon: noha az eredeti tervek szerint a mai 480 kilométert és a holnapi 445-öt maratonként, azaz esti szerviz nélkül kellett volna teljesíteni, a szervezők a rajt előtt arról tájékoztatták a mezőnyt, hogy ezt a rendelkezést törlik, így a szervizcsapat kezelésbe veheti a BMW-t. Ez kapóra jött, ugyanis az átvizsgálás során kiderült, hogy az autón főfékhengert kell cserélni.
Varga Imre beszámolója a mauritániai Chamiból:
„Sziasztok! Bevallom őszintén, kicsit tartottam a mai naptól a marokkói dűnében rekedésünk után, de legyőztem ezt az érzést, aminek megvolt a hatása, hiszen sikeresen teljesítettük a távot. A szervezők nem vicceltek, volt jó sok puha homok, voltak benne hihetetlen dűnesorok és büszkén mondhatom, hogy sehol nem kellett ásnunk, végig tudtunk jönni gondok és problémák nélkül a szakaszon. Néhány helyen nagyon gyors volt a pálya, de ezekkel az Optimus nevű „izékkel” nem tudjuk felvenni a versenyt, ezek a buggy-k borzalmasan gyorsak ilyen körülmények között. A szakasz egy gyors részén nem tudtunk gyorsabban menni, mint amennyi az autó végsebessége, ami kb 180, és kb 20-30 km/óra sebességtöbblettel húztak el mellettünk. Ezzel nem tudunk mit kezdeni és tegyük is hozzá, hogy számunkra nem a velük való csúcssebesség-összehasonlítás a feladat, hanem minden szakasz becsülettel történő befejezése és sikeres célba érés Szenegálban. Néhány alkalommal a tevefüves részen azt hittük, hogy mindennek vége, olyan alattomos módon megdobta az autót, de hál’ Istennek nem történt baj. Most a fiúk átnézik az autót, mert szerencsére végül erre is van lehetőség, aztán várjuk a holnapi megmérettetést. Köszönjük a like-okat és a szurkolást, egyszerűen szenzációsak vagytok.
Közel 24 órán át vesztegelt Atar térségének rettegett és hírhedt dűnéi között a Varga Racing Team: Varga Imre és Toma „Csimpi” József szerda reggel vágtak neki a 2019-es Africa Eco Race nyolcadik szelektív szakaszának, ám a célig – számos más versenyzőhöz hasonlóan – nem jutottak el időben. A páros körülbelül 40 kilométerre a tábortól beragadt egy olyan helyre, amely még a segítségükre siető mentőkamionnak is megoldhatatlan feladatot jelentett. A BMW-sek ahelyett, hogy a mauritániai csillagos égboltban gyönyörködött volna, a saját autójuk és a mentőkamion kiszabadításán fáradozott egész éjjel, valamint a mai nap zömében is, így végül a versenygép kiszabadult és a duó késő délután megérkezett a táborba.
Varga Imre beszámolója:
„Átestünk mi is a mauritániai tűzkeresztségen, Atar dűnéi bizony bennünket is foglyul ejtettek egy időre. Az autón nem működött a diffizár, de eddig a Fortuna kegyes volt hozzánk. Ezúttal csak egy pillanatra nem figyelt és meg is történt a baj… Nagyon, nagyon sokat tanultunk az esetből, amit – ha megadatik a jövőben – biztosan tudunk majd hasznosítani. Egy rossz mozdulat, egy rossz döntés, egy pillanatnyi figyelemkihagyás és a dűnék büntetnek, mégpedig kegyetlenül. Minden milliméterét tisztelni kell és akkor talán van esélyed arra, hogy átjuss rajta. Most már tudjuk, milyen az éjszaka a dűnék között Marokkóban és Mauritániában is. Most saját erőből jöttünk ki, mert meghallgattuk nálunk tapasztaltabbak tanácsát, hogy mit és hogyan kell csinálni, de a segítő jármű, ami értünk jött, az is elakadt és nem hagyhattuk ott őket. Részben ezért értünk ki ilyen sokára a dűnékből. Nem adjuk fel, természetesen folytatjuk, ám tudjuk, hogy rengeteg időbüntetést fogunk kapni. Első bálozóként a legkisebb mértékben sem vagyunk elkeseredve, sőt, inkább sikerélmény, hogy ilyen küzdelem után, önerőből ki tudtunk kecmeregni a Szahara fogságából. Számunkra továbbra is Dakar és a Rózsaszín-tól a cél, ott akarunk lenni célceremónián, ott akarunk lenni azon a sokszor látott pódiumon a versenyen végén. Mindent megteszünk ezért, mert szeretnénk örömet szerezni nektek is, akik szurkoltok értünk. Köszönjük a rengeteg támogató szót, amit eddig kaptunk tőletek, nagyon sokat segített odabent!”
11. Nap
Az előző napok viszontagságai után pénteken újra a Szaharában száguldott a Varga Racing Team párosa: Varga Imre és Toma „Csimpi” József rajthoz állt és becsülettel teljesítette a 2019-es Africa Eco Race 10. szelektív szakaszát Mauritániában, Amodjar és Akjoujt között. A 471 kilométeres távot a BMW-es egység 9 óra 26 perc 25 másodperc tudta le, ami az autós-kamionos értékelésben a nap 26. helyezést jelentette számukra. Az előző napok gyötrelmeiért a viadal egyetlen magyar egysége összesen 26 óra 30 perc időbüntetést kapott, így jelenleg versenyben lévő autós, kamionos egységek között a 31. helyet foglalják el: ez a T1-es kategóriában a 14. pozíciót jelenti a dakari befutótól immáron karnyújtásnyira lévő Varga, Toma páros számára.
Varga Imre beszámolója
„Sziasztok, mindenki! Ma reggel azon gondolkodtam az utóbbi két nap történéseinek hatására, mit találjak ki, hogy ne kelljen ma mennem, de aztán az általatok írt hozzászólásokat olvasva nagyon hamar elhessegettem ezt a gondolatot. Ilyet egyszerűen nem engedhetek meg sem magam miatt, sem a csapat, sem pedig miattatok. Bíztam benne, hogy a srácok rendesen megcsinálták az autót az éjjel és bízva magunkban elrajtoltunk. Sikerült leküzdenünk a dűnéket, sikerült beérni a célba, habár háromszor ástunk, amiből egy teljesen az én hibám volt, egy az autóé, mert érthetetlen okból leállt a dűnéből lefelé menet, egyszer meg csak azért, mert úgy adta ki:)) Nagyon örülök, hogy beértünk a célba, és óriási személyes sikerként könyvelem el azt is, hogy legyűrtem magamban azt a félelmet, ami az utóbbi napok után volt bennem a dűnékkel kapcsolatban. Sajnos a végére ránk sötétedett, és lámpa hiányában mentünk kb 10 kilométert rossz irányba, de aztán megtaláltuk a helyes utat és beértünk a táborba. Valahol sikerült nagyon odaverni a kocsi alját, mert az első difitartó eltört, de a fiúk orvosolják a hibát és várjuk az utolsó felvonást holnap. Már nincs sok hátra a célig, megpróbáljuk a holnapi napot megfontoltan teljesíteni és aztán beérni a célba. Amit eddig nem tettem még meg, de mindenképpen szükségesnek érzem: szeretném megköszönni navigátoromnak és jó barátomnak, Csimpinek a tökéletes navigálást és a dűnék közti segítséget, az ásást és mindent, ami eddig történt. Természetesen köszönöm szervizcsapatunknak is az önzetlen munkájukat, hiszen a viszontagságok ellenére minden reggel ép és patinásan rendbe tett autóval kezdhetjük a napot.”
12. Nap
Nagyszerű teljesítménnyel búcsúzott Mauritániától a Varga Racing Team párosa: a 2019-es Africa Eco Race egyetlen magyar egységét jelenleg a 10. helyre sorolja az autós-kamionos kategóriában az esemény hivatalos időmérő rendszere. Várjuk a napi beszámolót a srácoktól, akik már útban vannak a szenegáli St. Louis felé!
Az utolsó mauritániai szakaszon elért eredményével nem kevesebb, mint négy helyet javítva az autós-kamionos összetett értékelésben a 27., a T1-es géposztályban pedig a 13. helyen zárja első sivatagi tereprali-maratonját, a 2019-es Africa Eco Race-t a Varga Racing Team párosa, Varga Imre és Toma “Csimpi” József. A viadal egyetlen magyar egysége már Szenegálban várja a holnapi utolsó, a végeredménybe már nem beleszámító szakaszt, amely az Atlanti-óceán partján zajlik majd és a Rózsaszín tó partján zárul a célceremóniával.
Varga Imre jelenti:
“Sziasztok. Sikerült!!! Végigmentünk, befejeztük!!! Megérkeztünk Szenegálba, az utolsó bivakba. Köszönjük a sok biztatást, nélkületek nem sikerült volna, ebben mindketten biztosak vagyunk. Az autó kibírta és még mi is bírjuk. Holnapra van még 300 kilométer, amiből csak egy picike a szelektív, az Atlanti-óceán partján, mesés környezetben, ráadásul az a verseny végeredményébe már nem számít bele. Ettől persze nagyon várjuk, hiszen az előző három évben láttam, hogy ennek komoly presztízse van, a kategóriákat külön-külön rajtoltatják, viszont minden kategória képviselői egyszerre rajtolnak, így mindig van a kerék a kerék melletti száguldás és nagy a csata az elsőségért. Picit olyan ez, mintha ez a szakasz egy önálló verseny lenne. A befutója a Rózsaszín tó partján van, ahol a céldobogó is. Őszintén mondom, már nagyon izgatottak vagyunk, hiszen réges-régi álom válik ezzel valóra…”
Cél:
Feltette a pontot az i-re a Varga Racing Team versenyzőpárosa az Africa Eco Race utolsó, Szenegálban futott rövid demonstrációs szakaszán: Varga Imre és Toma “Csimpi” József a komoly presztízsértékű óceánparti száguldást az autós-kamionos kategóriában a 3. helyen zárták. Az összesítést a 29. pozícióban, a T1-es kategóriát pedig a 13. helyen záró különítmény a BMW-re a magyar nemzeti lobogót kitűzve gördült át a céldobogón a Dakar mellett található kultikus helyszínen, a Rózsaszín tó partján.
Varga Imre beszámolója:
”Nem is tudom, hol kezdjem… Sikerült, igen sikerült, amit szerettünk volna, célba értünk!!! Nem nagy szavak, csak érzések, de még nem fogtam fel teljesen, hogy mit jelent az,ami történt velünk… Nagyon jó érzés, hogy sikerült megvalósítani, amit elterveztünk, és amit ígértünk magunknak és nektek. Nem tudom, hogyan köszönjem meg azt a rengeteg biztatást és bátorítást, amit kaptam, kaptunk tőletek. Talán egyszerűen: KÖSZÖNÖM, csupa nagybetűvel, mert óriásiak voltatok. Akadtak mélypontok, amikor elakadtunk és olyan is,amikor szárnyaltunk, hiszen volt olyan nap,amikor a 4. helyen végeztünk egy ilyen rangos mezőnyben. Nem volt könnyű, de sikerült, és ha megadatik a folytatás, igyekszünk jobb eredményt elérni, mert biztos vagyok benne, hogy az is sikerülhet. Köszönöm a szervicsapat munkáját, köszönöm Czegó, köszönöm Szöszi , köszönöm Krisz és köszönöm neked is Csimpi a türelmet, a biztatást és a kitartást. Köszönet Sanyinak és Krisztiánnak az ejszakázásokért, az otthonról nyújtott háttértámogatásért. Köszönöm mindenkinek,aki csak egy kicsit is hozzátett ehhez a számunkra sikernek mondható célbaérésért. Hatalmas köszönet a támogatóinknak, mert nélkülük ez az egész tényleg csak álom maradt volna. Viszont így megvalósult az az álom,amiért annak idején ezt az egészet elkezdtük!”
